A Sportközpont a Chocolate Brown „Csokicső” termékcsalád legújabb fejlesztésű szoláriumcsöveit kínálja vendégei részére, hogy leégésmentesen. még tartósabb csokibarnaságot érjenek el.
Mi a Csokicső®?
A csokicső® egy speciális szoláriumcső fejlesztés, melynek rendszeres használatával rövid idő alatt sötét „csoki” színt lehet elérni. Ez a speciális szoláriumcső titkos „recept” alapján egyedi módon készül Európa egyik legnagyobb lámpagyárában Németországban. A csokicsövek gyártása szinte utánozhatatlan, a márkanevet Európában védjegy oltalom védi!
A sötétbarna bőr divattá válásának rövid története
Évszázadokkal ezelőtt a fehér bőr a jólét szimbólumaként a felsőbb körök kiváltsága volt. A szegényebb, robotoló, földműves réteg bőre óhatatlanul lebarnult a napi szabad ég alatt végzett tevékenysége miatt.
Még korábban, az ókori görög és római kultúrában a nemesség mérgező hatású fehérítőszereket is használt, csakhogy bőrük még világosabb legyen és fokozhassák előkelő megjelenésüket.
A napbarnítottság a XX. században kezdett trendivé válni, melyben a ’20-as évek ünnepelt sztárja, Coco Channel úttörő szerepet vállalt: egy a francia Riviérán tett látogatása után aranybarna bőrszínnel mutatkozott a közönség előtt. Megjelenése olyan tetszést váltott ki rajongóiból, hogy egyenesen úgy akartak kinézni, mint ő. A barnaság a jólét és a luxus szimbólumává vált.
Ebben a korban vált ismertté Josephine Baker karamellbőrű énekesnő is. Aki őt bálványozta, az bálványozta az ő barna bőrét is. A barnaság így divat lett.
Az ’50-es években a bikini és az üdülési célú utazások népszerűségének növekedésével egyúttal megnőtt a napfürdőzés és a barna bőrszín kedveltsége is, főleg az átlagemberek körében. A napbarnítottság bárki számára elérhetővé vált, így hódítva meg a világot.
Hogyan szoláriumozzunk?
Lehetsz akár kezdő, akár gyakorlott szoláriumlátogató, a következő tanácsokat javasoljuk megfogadni:
Szoláriumozás előtt távolítsd el magadról alaposan a sminket és az alapozót. Ha ezt nem teszed, akkor az arcod foltosan barnulhat, másrészt a bőrödnek sem teszel jót vele. A szoláriumban sminklemosót és vattapamacsot találsz kikészítve a kabinban, de ha biztosra akarsz menni, vigyél magaddal sminklemosó kendőt.
Szoláriumozás közben tartsd csukva a szemed. A nagy mennyiségű UV-sugárzás erősen szemkárosító hatású (többek között a kötő- és a szaruhártya gyulladásához, kúszóhályog és szürkehályog kialakulásához, hosszabb távon pedig látásromláshoz vezethet). Ezért kérünk, Te se vedd félvállról a legfontosabb érzékszerved egészségét!
Naponta csak egy alkalommal szoláriumozz és a szoláriumozásod napján már ne napozz. A túlzásba vitt napozás könnyen leégéshez vezethet, ami pedig ártalmas. Bőrünk barnulási folyamata még órákkal a szoláriumozás/napozás után is tart, és sokszor csak az esti fürdésnél vesszük észre, hogy a bőrünk megégett. Ilyenkor mindig hosszabb szünetet kell tartani a tünetek elmúltáig.
A szoláriumban töltött idő hosszát fokozatosan növeld, soha ne akarj azonnal csokibarna lenni! Az egyenletes csokibarna színt több alkalommal, a szoláriumozási időt fokozatosan növelve tudod megszerezni, ezáltal elkerülhető a bőr leégése és a további veszélyek a minimálisra redukálhatók. Ráadásul bőröd természetes napvédelmét így tudod a leghatékonyabban kialakítani. Törekedjetek a megfelelő mértékű, átgondolt, ésszerű rendszerességre!
Két szoláriumozás között hagyj ki néhány napot, de legalább 48 órát. A számotokra megfelelő bőrszín elérése lassú biokémiai folyamat, ne akarjátok, hogy gyorsabb legyen, mert sosem lesz az! Ez egészségesen 2-3 hét, a „hétvégi bulikra” kellő időben kell felkészülni, ha lemaradtál, ne ronts tovább a helyzeten. Rendszeresen, ésszerűen és türelmesen alapozzatok. Ez gyorsabban nem megy!
Sose vigyétek túlzásba a szolizást! A túlzott szolizás egészségtelen, és a kis baj is baj. Nem hisszük, hogy akár egy átmeneti napallergia bárkinek hiányozna! Ne akarjatok túlbarnult bőrszínűek lenni! Egyrészt mert szerintünk egyáltalán nem néz ki jól, másrészt mert a túl sok szoláriumozás káros. Ha a nagyon sötét bőrszíneket kedvelitek, inkább használjatok önbarnítót (mondjuk annak semmilyen biopozitív hatása nincs).
Néhány gyógyszer szedése esetén bőröd fotoallergiás reakciókat mutathat, ilyen tünet lehet például a bőrpír jelentkezése. Betegségre utaló bőrreakciók, illetve gyógyszerek szedése esetén konzultálj kezelőorvosoddal vagy bőrgyógyászoddal.
Ha szükségét érzed, nyugodtan fürödj, vagy zuhanyozz a szolárium használatát követően. Tapasztalatunk szerint újra és újra előkerül és makacsul tartja magát a tévhit, hogy legalább két-három órát várni szükséges a zuhanyzással a barnulás után. Tudd, hogy az UV-fény általi barnaságot semmi esetre sem tudod lemosni, hanem az lassan, fokozatosan kopik bőröd folytonos sejtmegújító tulajdonságainak következtében. A folyamatosan ismételt szoláriumozás segíti barnaságod fokozását és megújítását, de nem szabad túlzásba esni, egy idő után úgysem érsz el jobb eredményt, viszont a túlzott napozással károsítod a bőrödet. Ezt mindenképp kerüld el, tarts mértéket!
Barnulási tanácsok eltérő bőrszínekhez
Fehér bőrűeknek
A legfontosabb a Ti esetetekben megérteni, hogy nem tudtok olyan barnák lenni, mint az alapvetően sötétbarna bőrűek. Ezért ne is próbáljatok meg olyanok lenni! Elővigyázatosnak és türelmesnek kell lennetek, miközben előfordulhat az is, hogy szinte egyáltalán nem tudtok barnulni. Ebben az esetben számotokra semmilyen szoláriumozás nem javasolt!
Mindazoknak, akik képesek leégés nélkül barnulni, fontos tudomásul venni, hogy nem szabad gyors és látványos eredményt várni, így elégedjetek meg a világosabb bőrszínnel, és csak lassú barnulásra számítsatok. Ne akarjátok túlzott, egészségtelen mértékű UV sugárzásnak kitenni a bőrötöket, mert az komoly bőrbetegségek kialakulásához is vezethet.
Abban az esetben, ha a szoláriumozás fontos a számotokra, a szoláriumba csak nagyon kis intervallumokra menjetek (pl. 3 perc)
Számotokra – a túlzott szoláriumozáshoz hasonlóan – az UV sugárzásnak is ártalmas hatása lehet! Csak nagyon keveset tartózkodjatok a napon, különösen nyáron 10-16 óra között, és használjatok 50 faktoros krémeket!
Ne feledjétek, hogy csak lassan és türelmesen tudtok biztonságos eredményt elérni. Viszont az is igaz, hogy ha valami nem megy, azt nem szabad erőltetni! Számotokra az önbarnítót tartalmazó krémek használata kevesebb kockázatot rejt.
Átlagos bőrűeknek
Számotokra a szoláriumozás kevesebb kockázatot rejt, mint a világos bőrűeknek, így is fontos azonban az odafigyelés.
A szoláriumozási időt minden esetben a recepciós személyzet közreműködésével határozzátok meg! A Ti esetetekben is a rendszeres, de kisebb barnító időkkel való alapozás indokolt. Lényeges, hogy ne essetek túlzásokba. A kezdeti, alapozó szakaszban maximum csak 6 percre menjetek. Nem kell több, még ha „bírnátok,” akkor sem, mert a leégés elkerülése a legfontosabb szempont! A túlzott szoláriumozás a bőrre nézve káros, ezt tartsátok szem előtt! Csak megfelelő és ésszerű alapozással érhetitek el, hogy ritkábban tudjatok járni a szintentartó időszakban.
A 6 perces kezdések után leghamarabb a 3-4. alkalom után emeljétek csak a napozási időt! Így a bőrötök már felkészültté válik, de ezután se akarjatok 12 percnél többre menni! A heti egyszer hosszabb (pl. 15 perc) idő helyett inkább két hét alatt három alkalommal vagy négynaponta szolizzatok kevesebb (pl. 6-9 perc) időket.
A legfontosabb a rendszeresség. Ha nem hagytok ki hosszabb időszakokat (2 hét), a bőrötök belső faktorszintje magas marad, így csak a ritkább szintentartásra kell csak összpontosítanotok.
Mindenkinek kifejezetten ajánljuk a szoláriumkozmetikumok használatát. A megfelelő szoláriumkozmetikum nemcsak segíti a színfejlődést azáltal, hogy hidratálja a bőrt, de nagymértékben lassítja a bőrszín „kikopását” is. Fontos, hogy a kifejlesztett bőrszínt minél tovább élvezhessétek, ezért célszerű (önbarnító tartalmú) szolizás utáni krémekkel, testápolókkal hosszabbítani a hatást.
Sötétbarna bőrűeknek
A Ti esetetekben nagyon fontos a határok megértése és betartása! Mivel bőrötök kiemelkedően jól reagál a napozásra és a szolizásra is, könnyen barnultok és viszonylag sötétbarnára. Ez önmagában nagyon jó, de törekednetek kell arra, hogy ez így is maradjon! Nem szabad úgy gondolni, hogy sérthetetlenek vagytok és bármit kibír a bőrötök. Fontos, hogy komoly szabályokat hozzatok a szolizások száma és mértéke tekintetében, és be is tartsátok azokat! Ti is le tudtok égni, ami ártalmas a szervezetre nézve, így ezt mindenképp előzzétek meg!
A barnulás a bőr védekező reakciója, tehát minél barnábbak vagytok, egyre kevésbé barnultok. Ez azt eredményezi, hogy egyre több időt kellene a szolárumban eltöltenetek, hogy minél barnábbak legyetek, aminek egy idő után bőrkárosító hatása lehet. Célszerű azonban egy kevésbé „fekete” bőrszínt megcéloznotok, még ha Ti adott esetben nem is látjátok kellően barnának magatokat.
Csak kevesen tudják, hogy a bőr rendelkezik felső bebarnulási határral, ahol már nem barnul tovább. Célszerű ettől az állapottól távol maradni! A hiperpigmentáltságot nem mindig látjátok megfelelően, ez rátok nézve különösen kockázatos.
A megfelelő bőrszín elérése után havi 6-8 alkalomnál semmiképpen ne szolizzatok többet és inkább kevesebb időkre (pl. 9 perc) menjetek! Ne akarjatok „brutálisan” barnák lenni, és időről időre kérdezzétek meg barátaitokat, ismerőseiteket, a szolárium személyzetét, hogy szerintük mennyire vagytok barnák, mert lehet, hogy a változást Ti csak kevésbé látjátok magatokon… Ne feledjétek az örök igazságot: a kevesebb néha több!
A számos biopozitív hatás ismert a szoláriumozás kapcsán. Azonban minden pozitív hatás csak akkor érvényes, ha a fentieket maradéktalanul betartjátok, a szoláriumozási szokásaitokat biztonságos szinten tartjátok! A túlzott szoláriumozás káros, ezért mindig egyeztessetek a személyzettel a barnulási programotokat illetően. Csak egy bőrötök van, vigyázzatok rá!
A szoláriumozás és a D-vitamin
A legtöbb európai ember túl kevés D-vitamint kap, különösen a téli hónapokban, mivel ilyenkor a napfény kevés UV-fényt tartalmaz. A D-vitamin elengedhetetlen a megfelelő egészségi állapothoz, tartós hiánya pedig komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyenek például:
- a csontritkulás (osteoporosis)
- izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozása
- a szív- és érrendszeri panaszok (magas vérnyomás, érelmeszesedés, stroke)
- az autoimmun betegségek (gyulladásos bélbetegség, rheumatoid arthritis)
- az angolkór
- a mellrák, prosztatarák és a vastagbélrák
Az orvostudomány folyamatosan vizsgálja a D-vitamin hatását egyes betegségek folyamatában, és hétről-hétre jelennek meg bíztató kutatási eredmények, amelyek igazolják a vitamin pozitív hatásait a betegségek kezelésében vagy megelőzésében.
Orvosi és tudományos körökben egyöntetűen elfogadott tény, hogy az ember természetes állapotában a D-vitamin legnagyobb százalékát a bőrön keresztül kapja, mégpedig a napfény által. Már az ókori Egyiptom tudósai rávilágítottak, hogy a Nap által sugárzott fény jótékony hatásokkal bír.
A XX. század elején egy dán orvos, Dr. Niels Ryberg Finsen (1860-1904) alkotta meg a mai szolárium ősét. A készüléket kifejezetten gyógyászati célokra fejlesztették, mesterségesen állított elő UV-fényt.
A D-vitamin (másnéven kalciferol) zsíroldékony vitamin, melynek előanyagát a szervezet ultraibolya sugárzás hatására önmaga is képes előállítani. Kétféle D-vitamint különböztethetünk meg, ezek a D2 és a D3 vitamin. A növényi eredetű élelmiszerek inkább D2 vitamint tartalmaznak, míg az állati eredetűekben mindkét fajtája megtalálható. A napsugárzás hatására a bőrben képződő D3-vitamin jelentősen aktívabb, mint a D2. Ma már orvosilag igazolt és elfogadott tény, hogy a D-vitamin:
- elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását és beépülését, ezáltal pedig részt vesz a csontképzésben (pl. elősegíti a csontok törés utáni felépülését) és a csontok egészséges fejlődésében,
- segíti a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését,
- segíti a mellrák és a vastagbélrák megelőzését,
- javítja a vérkeringést,
- részt vesz az immunrendszer erősítésében, így csökkenti az influenzás és egyéb megbetegedések kialakulásának valószínűségét.
Manapság legtöbbünk mesterséges megvilágításban éli az életét, és nem részesülünk elegendő napfényben, amit elődeink bőven élveztek még a szabadban végzett munka során. Ez nehezíti az optimális D-vitamin szint fenntartását, és a D-vitamin raktárak építését, ezért a kevésbé napsütéses hónapokra lemerülnek a készletek. Megváltozott életvitelünk miatt legtöbbünk elégtelen D-vitamin szinttel rendelkezik még a tavaszi és nyári hónapok alatt is, nem is beszélve a téli tartalékolásról. Ezért tanácsolnak elismert D-vitamin szakértők legalább heti kétszeri ésszerű mértékű napozást, szoláriumozást.
Ugyanakkor a szoláriumozásnak és napozásnak a D-vitamin termelődéssel kapcsolatos biopozitív hatásain túl más előnyei is lehetnek. Legalábbis erről tanúskodik egy nemrégiben megjelent sajtóközlemény (forrás: SRF). Holland tudósok egy csoportja megállapította, hogy a krónikus, azaz nem rendszertelen napozással részben függetlenül a D-vitamintól csökkenthető bizonyos rákos megbetegedések, kiváltképp a vastagbél, a mell- és prosztatarák, valamint a non-Hodgkin limfóma kialakulásának kockázata. Tanulmányukban a tudósok arra a következtetésre jutottak, „hogy különösen a mérsékelt klímájú országokban a rendszertelen napozás (és a napégés) egyrészt kerülendő a bőrrák megelőzése érdekében, míg másrészről a (visszafogott mértékű) krónikus napozás adott esetben tanácsos is lehet.” Mivel Európában a nyári hónapokat nem számítva viszonylag kevés természetes UV-fény éri a szervezetünket, ezért az uniós előírásokat teljesítő szoláriumok használatával biztosítható a kívánt és visszafogott mértékű UV-fény.
Forrás: csokiszolarium.hu